Site Loader
0

1. Ismerd meg és elemezd ki a saját napi aktivitásodat!

Akkor tudsz igazán jó napirendet kidolgozni magadnak, ha ismered a saját aktivitásodat. Ez egyrészt azt jelenti, hogy tudod, melyik kronotípusba tartozol, másrészt azt is, hogy tisztában vagy azzal, mikor milyen a teljesítőképességed nap folyamán. Hiába rögzített a kronotípusunk, elég jól tudjuk manipulálni az energiaszintünket a táplálkozással, mesterséges fénnyel, koffeinnel, stb. Ezért az egyéni jellemzőket, azokat a szokásokat, amelyek csak rád jellemzőek, érdemes figyelembe venned ahhoz, hogy olyan napirendet dolgozz ki magadnak, amely végre téged tükröz.

A saját aktivitásod kielemzésének legegyszerűbb módja az, ha naplózod egy teljes napodat, de minél több napon keresztül figyeled meg a napi teljesítményed váltakozását, annál jobban kirajzolódnak a sajátosságaid.

2. Amiket érdemes megfigyelned a napi aktivitásoddal kapcsolatban

Az egyik ilyen a természetes ébredésed időpontja. Nyilván nem tudsz egyik napról a másikra steril körülményeket varázsolni, nagy eséllyel az ébresztőd vagy valamelyik családtag, esetleg négylábú határozza meg ezt az időpontot, de azért hozzávetőlegesen biztosan érzed, hogy mi lenne a kényelmes időpont számodra.

Azt is fontos látnod, hogy az ébredést követően milyen az energiaszinted és ez minek köszönhető. Reggel többnyire kipattansz az ágyból vagy csak arra jut energiád, hogy valahogy eljuss a kávéfőzőig?

Ugyan a kronotípusunk a szakértők szerint genetikailag kódolt, azért lehet finomítani a sajátosságokon. A fény, a koffein, a testmozgás, a forró vagy éppen hideg zuhany és az étkezés is befolyásolja az energiaszintünket, azaz mi magunk is tudunk hatást gyakorolni arra, hogy az aktivitásunkat növeljük vagy éppen tudatosan csökkentsük annak érdekében például, hogy időben ágyba kerüljünk.

Hullámvölgyek mindenkinél jelentkeznek, de az, hogy ezek mikor kezdődnek és meddig tartanak, az már teljesen egyéni. Ha ezeknek a bekövetkezésével eleve számolsz, megkönnyíted a saját dolgodat.

Az ideális lefekvés időpontját sem árt feljegyezni és az esti rutinodat úgy kialakítani, amivel tudatosabban hangolod össze az elalvás előtti órákat. 

3. Napirend kialakítása

Ha már pontos képed van a saját ritmusodról, nincs más dolgod, mint ezeket az ismereteket figyelembe venni a napirended kialakításakor.

Amikor egyértelműen aktívnak, energikusnak érzed magad, erre az idősávra tervezd be a nagyobb összpontosítást igénylő feladataidat. Fontos azt is kiemelni, hogy a szellemi és a fizikai aktivitás nem biztos, hogy egybeesik, éppen ezért ezt is célszerű külön megvizsgálnod.

Amikor csökken az energiád, passzívabb szakaszban vagy, jöhetnek a rutinfeladatok, azok a teendők, amelyekhez nem kell óriási energiákat mozgósítanod. 

Ha meghatároztad a csúcspontokat és tudod azt is, hogy mikorra fáradsz el, könnyebb a tudatos pihenést is beiktatni a napodba. Ezeket az aktív és passzív szakaszokat nagyon jól át lehet kötni egy kis pihenéssel és akkor talán a mélypontok sem lesznek annyira mélyek.:) Egy frissítő séta, mint aktív pihenés vagy bármilyen, akár passzív kikapcsolódás, ami számodra működik és rendszeresen megvalósítható, legyen a napi rutinod része.

Mennyire természetes, hogy az iskolai órarend tanórákat és szüneteket is tartalmaz, igaz? Valami hasonlót érdemes alkotni akkor is, amikor a saját, otthoni napirendünket komponáljuk meg.

A néhány perces szünetek nemcsak arra jók, hogy kicsit megpihenjünk, de ezekkel az egyes munkafázisokat is el tudjuk választani egymástól.

4. Ha mindezt vizuálisan is megjelenítenéd

Szerintem nagyon hasznos látni konkrétan egy ábrán azt a görbét, ami tükrözi az energiaszintedet a nap folyamán. Egy hagyományos koordináta rendszerben ezt könnyen tudod ábrázolni. Én úgy szoktam vázolni, hogy az x-tengely a napot jelenti az ébren töltött órákra lebontva, az y-tengely pedig az energiaszintet mutatja százalékos arányban.

Ha ezt lerajzolod magadnak, egy vagy több napon át megfigyeled a saját görbédet, sokkal egyértelműbb lesz számodra, hogy mikor milyen típusú feladatot válassz annak érdekében, hogy hatékonyan haladj a tennivalóiddal.

Hiszen, ha a nagyobb fókuszt igénylő feladatokat akkor végzed el amikor igazán elemedben vagy, nemcsak rövidebb idő alatt fejezed be az adott tevékenységet, de nagy eséllyel kevesebb hibát is ejtesz, azaz duplán időt spórolsz, nem kell utólag javítgatnod, újrakezdened azt a bizonyos feladatot.

Nincs más hátra, mint az egyik tipikus napodon elvégezni ezeket a megfigyeléseket. Ha lerajzoltad a kis hullámvölgyeket, hegyeket tartalmazó görbédet, már sokkal könnyebb dolgod lesz. Egyértelműen látni fogod, hogy mely tevékenységeket mikorra érdemes időzítened, mettől meddig tudsz fókuszáltan dolgozni, mikor tarts pihenőt és, hogy mikor végezd el a rutinfeladataidat. 

A tavasz utolsó hónapja megfelelő időszak arra, hogy ezt az elemző munkát elvégezd, amelynek az  eredményét egy megújult nyári napirend kialakításánál már figyelembe is tudod venni.

fotó: Unsplash

Post Author: Hegyi Timi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük